05.28.

Heine,Heinrich: Lantom lehanyatlok

Boldog volt éjszakám, derűs napom,

felujjongott rá népem hangja nyomban,

ha lantot vertem. Kedv s tűz volt dalomban,

sikerült sok szép lángot szítanom.

 

Nyaram virágban áll, de asztagom

begyűjtve mind, a csűrt már telehordtam -

s most mindannak, mi drága volt s valóban

szép e földön, búcsút kell mondanom!

 

Lantom lehanyatlik. A diadalmi

pohár, a földre hullva, tört cserép lett,

bár öntelt ajkamhoz emeltem éppen.

 

Istenem, mily rőt, keserű meghalni!

Istenem, mily édes, meghitt az élet

az édes földi fészek rejtekében!

(Ford.:Kálnoky László) 

Ma reggel a Harmonia kártya végén erre a versre utalt. Gondoltam el hozom ide. Úgy sem nagyon töltögetem a verses oldalamat... 

Hajnalban már paprikát szedtünk. Éhen! Pedig ébredés után szeretek reggelizni, sőt el sem indulok itthonról éhen! Erre próbáltam nem felébredni, mire végeztünk, de a gyomromat nem tudtam becsapni... :)

Ékszerkészítés... nos 2 napig dolgoztam egyen itten vannak az Elkészült ékszerek.Nővéremék látogatása törte meg a nyugalmat, mosolyom oka, hárman jöttek. Mindegyikükkel külön külön kellett picikét foglalkoznom. :D

Nem vártuk a vihart, de szépen körbe járta a szomszéd városokat... Mikor a kényesebb virágokat hordtuk be, akkor vették leckéjüket a rozsdafarkú család, még szürke tollazatú kölykei. :) Most már lefényképezem őket, ha hagyják magukat :)

A szomorkás vers után megmutattam, a hangulatomnak semmi baja... :D