Tanulás...

Őrült nagy tanulásba kezdtem... Pár nap és vizsgázok...
Napi 3-4 óra vagy még több is, picinyke szünetekkel, míg regenerálódik az agyam...
Igen nehéz, komoly az egész, legszívesebben mindent csinálnék, a világból kimennék, persze társasággal :) Könyvet is olvasok, alig fejeztem be egy megkezdettet, már fogok a következőbe... Tegnap este azt sem folytattam... Inkább örültem! Körülöttem mindig zajlik az élet, és az adott dolognak örülök, vagy éppen gondolkodok, hogyan jövök ki egy helyzetből... Most összejött minden :)

Amikor elkezdtem a süteményt, bele merültem a puding rózsaszín selymességébe, ahogy kavarog, fortyog a lábasban... míg hűlt, a tésztát kevertem be és na, tessék abba is belemerültem ahogy szépen keveredik az ízes étek :) Amikor kivettem a sütőből megkentem az egészet kikevert tejfellel, és óvatosan szórtam rá a fahéjat... Szinte az egész folyamatba bele merültem :)

Lefényképeztem az új szerzeményeket, de még nem rakom ide fel... majd, ha mind megmutatta csodálatos virágait :)

Borús égen a felhők közül sugarak mutatják, jönne a jó idő, csak még kicsi türelem... Újra mutatja magát a hideg... és utána jön, jön, az éltető napocska....

Apropó jó idő! Szobám lassan temetőre emlékeztet a sok hullával... Csak fel ne támadjanak.. Jó kilapítottam őkelméket... Itt van újra a pusztujka  vagy is légy invázió.. Megboldogult nagymamám jut eszembe, aki állandóan csapkodta a repülő rovarokat. Jelentem átvettem a helyét! Ugyan is az összes be szökevény a szobám világos huzatos rejtekébe oson... az ablakomon kopog zümmög és a békés "csendet" zavarja... Zavarnak a tanulásba! Megvárom a holnapot és újra csapkodok és felszippantom szívókával őket, és por enyéssze hamvaikat... azt hiszem egy porszívó zsákja méltó temető...

Erre az órára elég a pihenésből, vár a munka, a tanulás... :)