2011.09.14-ei írás!
A Hétvége emlékei mélyen élnek bennem, és nem bánom, hogy a ház a feje tetején áll. Már 3 szakember van nálunk. Elméletileg, ma végeznek.... (igen, végeztek)
Olyan kellemesen zsibbadt vagyok (azóta is). Konyhában tudok csak leülni. Szobák fel vannak forgatva és szinte mindbe dolgoznak... Nejlonnal le van takarva, ami nehezen mozgatható. Szellem járta az egész, mikor elmennek.
Akkor bevillan a verseny 1-2 mozzanat a hosszú hétvégéről. Elmosolyodok. :)
Minden emberben más marad meg és ezért jó, visszaemlékezni. Csak egy apró részlet, nincs sok jelentősége, vagy még is? A napszemüveges mimika. :) Ahhoz a hétvégéhez tartozik...
Érdekes hang térít vissza, fúró vagy valamit tisztítanak...
Az új fogaimat szokom. :) Kényelmes, igaz fura, még a beszéd is más, kicsit. Elméletileg nem szabad ennem még vele, de aki éhes nem gondolkodik csak eszik... Kíváncsi is vagyok, így próbálgatom, mit bír. Csokit pipálom, gyümölcsöket is :) Csetlik-nyaklik...
Nem tudom, ki szereti ezt a felfordulást, és a semmit nem tehetek jelene pillanatban helyzetet. Lefáraszt. Talán ezért is olyan édesek az emlékek.
Szerencsére gyorsan telik a nap... :)
Viszont így is vánszorog az idő a gépem beüzemeléséhez...
Az új fogakat hamar meg lehet szokni. nekem is gyorsan sikerült anno. A felfordulást már nehezebb. :)
VálaszTörlés:)
VálaszTörlésKettőt egyszerre kellene, de alakul minden :)