Szakításos dolgok... vagy csak kábulat

Kedvenc és egyben egyetlen unokahúgom szakított.

Kicsit "beszélgettünk" a kislánnyal. Próbáltam vidítani, de döbbentettem is. 

Gondolkodóba is estem, hol vannak azok a szakítások már...

"Nem az vagyok, aki akkor voltam és nem az leszek aki most vagyok... "

Az emlékek, olyan homályosak, még a legfájóbbak is. Talán igazak sem voltak. Sem a fájdalom, sem a megalázás, sem a méreg.... semmi... 

Most hatalmas nyugalom van, talán a levendula illó hatása? Kellemes szám szól, a hideg is kiráz... 

Pilláim lassan lecsukódnak. 

Fájdalmakra miért gondolnék, hiszen azzal a személlyel vagyok, akivel, lennem "kell".

Akit szeretek :)