Eléggé összejöttek a dolgok, de már tisztul a kép...
Nem értem magam, néha... tudom, hogy a hivatalos dolgok a "jók", végül is az utcánkban van a fogorvos, és még is elutazom... Mi ennek az oka??? Ott értettem meg! Tegnap!
Akár mit csinálunk, azt szívből, szeretettel végezzük.
A doktornő, székében ültem kb. 20 percet összesen. 4 részre osztott számból 2-vel végzett. Mosolyogva mondta: Csak kerüljön a kezem közé!
Holnap megyek hozzá.
A fodrászom, akit mindig csodálok! Olyan szeretettel dolgozik, nem látni mikor van rossz napja, nem pletykál...
Anyukám horgolt egy nagyon szép terítőt, na, jó kettőt is. Igaz szereti csinálni és mellette engem is szeret. Azt készítette el, amit kinéztem még régen, de erről nem szólt csak meglepett...
Annyira érzem, sodortatnom kell magam, valami készülődik, jönnek a jelek, azok az ismétlődő nevek, jelenetek, dolgok...nem tudok ellenük tenni semmit, és az időt sem tudom felpörgetni...
Dúdolgatok egy dalt:
"Semmi ágán, egyedül némán
Lent a föld, fent az ég
Menni kéne, mozdulni végre
De visszatart valami még"
Menni kéne, mozdulni végre
De visszatart valami még"
(Tompos Kátya : Magányos csónak)
Gyorsan telik az idő... lassan vizsgázok... Igyekszek délelőtt tanulni... szeretem, ha délutánjaim szabadok... Másként nem is lehet...
Mehetnékem van, pedig a 3 napban úton voltam... lehet az a baj, egyedül... "Hosszú az út, az éjen át
Talán a Hold vezet tovább, repít hozzád"
Talán a Hold vezet tovább, repít hozzád"
(Tompos Kátya : Magányos csónak)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése