Reggel felkeltem és próbáltam örülni, végre tudtam aludni!
Nem sok sikerrel jártam, így bágyadtan, de törve nem, elkészültem.
Reggel???
Hajnalban...
Barátnőmmel picit vitáztam, a buszmegállóig... buszon már csendben voltunk...
A lengőkaros kapun fenn akadtam, gondoltam, ugyan mi fog ma történni... próbáltam némi életkedvet venni egy mély levegő segítségével, és rongyoltam be nővéremhez.
Pár szó abban a 10 percben, és mentem a műszakváltást véghezvinni.
Csajok megörültek nekem és mondták megyek haza.
Kábán néztem rájuk, most mi bajuk is van??
Frissek üdék voltak! Pedig éjszaka sem dolgoztak :)
Úgy döntöttünk 2-en maradunk, 3. társunk elköszönt és ment is a többiekkel.
Akkor tobzódni kezdtünk Katival, jött a főnök. Haza küldött minket is. :)
Picit méltatlankodtam, ugyan miért pont vasárnap délelőtt van lemondva, ilyenkor nem sok üzlet van nyitva...
Kifelé viszont hatalmas boldogság tört rám!
Befejezem a kis komódomat, amit tegnap lealapoztam!
Öltözőben mondták, milyen idegesítő ez a helyzet, nem szóltak időben, és fel kellette kelni... blablabla...
Szemem előtt pedig a szekrény lebegett!
Nővéremet a buszhoz kísértem és türelmetlenül rohantam a járatomhoz, Sanyi sofőr nézett is nagyot...
Behozott és már visz is haza???
Szerencsére még ülőhelyem is akadt! Ebben a műszakban nagydolog :)
Előbb leszálltam, mint szoktam, kifogtam Marika nénit, aki döcögősen sétált, viszont így is zihált. Magyarázott nekem és mondta, dühítő helyzetben vagyok... Totál nem értettem miért is? Mikor szétváltak útjaink, az előttünk bandukoló srácot is leelőztem... szinte szárnyaltam! Gyönyörű napfelkeltében gyönyörködtem, a hideg levegőt szívtam mélyen magamba...
Itthon anyukámat még ágyban találtam :)
Hagytam pihenni, és a szobámba a szalvétát szabtam, valahonnét hiányzott...
Reggelit készítettem...
Azóta szárad, a feldíszített remekmű.... :) Nem gondoltam, hogy 1 nap alatt sikerül befejeznem :)
Még előttem a délután!!! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése