Szobában állok, tele van ajtókkal. Gondolkodom, melyikhez lépjek. Hiszen mindegyikben van kulcs. A mögöttem lévő ajtó bezárult, hatalmas lakat van rajta. Talán nem is kívánkozok oda vissza. Többin kukucskálni sem tudok, az erőm híján. Most bárhová is szeretnék menni, előbb erőt kell gyűjtenem.
A szoba tetszik! Halványzöld falak, amelyen sötétzöld indás minta van. A plafon olyan, mint az ég, gyönyörű felhők vannak ott! Ablakok nincsenek. Még is olyan nyugtató. Végül is, itt jól érzem magam...
Nagyon kellemes halk zene szól, és bársonyos meleg van.
Érdekes, hogy nem bírok oda menni az ajtókhoz... Hogyan szedjem össze magam? Aludni volna jó! Mi tart vissza? Valami nyugtalanság van bennem... Mi nyugtalanít, talán félek, hogy sosem tudok kinyitni egy ajtót sem?
Félelmeink irányítanak minket, szembe nézünk velük, mit érünk el? Vagy elmúlik, vagy tovább él...
Megkísért, körbe jár, piszkál és élvezi, hogy remegünk. Mit szalasztunk el miatta? Kitudja...
Bátorság kell a legyőzéséhez. Elég bátrak vagyunk? Szembe tudunk nézni egy oroszlánnal?
Úsznánk egy jóllakatott krokodilokkal teli medencében?
Álmomban kígyó jött velem szembe a fehéres vízben. Nem lényeg kivel voltam... de határozottan éreztem félelmemet. A kígyó jött utánam, aztán eltűnt a fehér zavaros vízben.... félve úsztam a part felé, és közben vártam a kígyó támadására... Mire partra értem, kelnem is kellett, és nem mart meg. :)
Ilyen lehet egy próbatétel?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése