Apukám...

Apukám már 12 éve elment közülünk, nem is részletezném, talán, mert még mindig fáj...

Harmóniakártyában a nap kártyáját kaptam; Férfias jellegű, erőteljes, tüzes szimbólum. Lényege, emlékezzek mire tanított az apukám.... 

Egy tanítása van bennem, amire nagyon emlékszek... pedig még gyerek voltam, aki nem figyelt rá... 

- Nézd fiam milyen szépen halad a munkás a szántással.... mikor végez, megnézi a földterületet amit művelt, és elégedetten nyugtázza ezzel is végeztem :) 

Aranyos, már tudom akkor mit akart mondani a két kezi ember... minden munkának meg van a maga gyümölcse, és tudni kell értékelni :) Úgy érzem, ez hiányzik az emberekből... talán belőlem is...

A képen a karjaiban vagyok :) Volt egy álmom olyan jó... belépett az ajtón... nagy meleg kezébe vette kezeimet, ami eltűnt benne, aztán magához ölelt és azt súgta: Minden rendben van fiam! Ne aggódj! 

Azóta egyszer álmodtam apukámmal, de nem volt ilyen valóságos...

Bocsi Nikus, ezt ki kellet írnom magamból.....igen sírok...