A hajnali "csend"-ben kopog a cipőm, sehol senki az utcákon.... távolból egy kutya ugat, baglyok visítanak. Valaki horkol az ablak mellett, óracsörgés emeletes ház felső szintjéről, ordít a tv. Érzem a fenyő illatát. A hold nézi, ahogy sétálok, a csillagok vidáman integetnek. A fő útra érek, a kenyeres autó hangja zavarja meg az idillt, és azt a tudatot, hogy egyedül vagyok....
Minden hajnal más...esőben, ködben nincs hold, sem csillagok. Újholdnál némák az állatok......
Csak egy van, ami marad, mindennap a cipőm kopogása......
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése