Madár hátán ülök. Szél lobogtatja hajam. Tériszonyom van, de most ezt nem érzem... gyönyörű a fák lombja felülről nem is kívánkozok közéjük, csak repülni magasan...látom a patakot, ahogy kígyózik ott lenn mélyen. Itt a szemem is javul :) Csapódnak mellénk madarak vidáman üdvözölnek és egyikük sem tekint eledelének! :) Bele egy felhőbe, hú ez nagyon jó, mintha ködben lennék... :) Itt olyan meleg van... szellő ringat á dehogy a madaram :) Hegyre fel, ott is akar mutatni valami! Gyönyörű a kilátás!
Úgy érzem magam, mint Nils Holgerson! :) csak nem Márton lúdon ülök, hanem egy kecses Sas madáron!
Hegymászóknak integetek, de ők nem vesznek észre... ismét erdő felett vagyunk... az állatok menekülnek, füst van, gomolygó fekete füst. Már oltják a tüzet, de mind hiába, szél táplálja...
Hiába ülök egy hatalmas sas madáron, pici madárkák csiripelnek külön féle történeteket... van benne vidám, és szomorú is. Csodálatos érzés! Puha bársonyos tollak a biztonság és az élmény... Felhőkbe bele, és mikor előbukkanunk nagy település tárul elém.... Nem kívánkozok emberek közé. Csak repülni...
Ismét hegy felé közeledünk :) Megmutatja lakó helyét. Magasan van, a kilátás pazar. Nem maradunk sokáig, lassan esteledik.
Zuhanó repülésbe indulunk, izgalmas...és megmozdítja hatalmas szárnyait... Kecsesen fel-le... Kerüljük az akadályokat. Más úton megyünk. Rét, erdő a patakkal...település a tornyot alig bírtuk kikerülni :D Verebek üdvözöltek! Legelő, még kint vannak az állatok, határban dolgoznak...
Újabb fás rész...Repülünk a naplementébe...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése