2010. december 23., csütörtök

Gyertya

Valaki gyertyás lánynak hív :) Sokszor jártam nála, és csak gyertyát vettem :) Minden este égetek, valamikor napközben is. Szeretem a kis mécseseket, a hosszú gyertyákat, vannak különféle gyertyatartóim is. Amikor kövekről tanultam, anyukámtól gránit mécses tartót kaptam :) 

Mi is a gyertya? Mikortól használjuk? Nem is gondoltam még erre, pedig...
 Paraffinból vagy viaszból készül. Már az ókortól világításra használták.
Szinte minden háztartásban megtalálható (nálam csak 1 fióknyi van, hány háztartást tesz ki? :) )
2000 évvel ezelőtt méhviaszgyertyákat használtak, Krisztus születése után már  faggyúgyertyák jelennek meg. Már akkor is voltak szegények, és Ők állati faggyút használtak ennek a hátránya a szaga volt, és igen erősen kormolt (maiak közt is van ami...) 
17. században arzént kevertek bele. Esztétikailag javított, de egészségileg hagyott némi kívánni valót.
19. században elején felfedezték az állati és növényi zsírban fellelhető gliceridet, amely szilárdította a gyertyát. Megjelenik az összefont kanóc és paraffin. 
Manapság jobban paraffint használnak a gyártásához, a kanócok is változtak, szalmiák-sóval, bórsavval kezelt pamutot, amely a gyertya egyenletes égését segíti elő, minimális korommal :)

Érdekesség ezt még sehol nem olvastam! A magyar néphitben, úgy tartják, hogy a mennyországban mindenkinek van egy égő gyertyája, amíg az lángol addig él az ember!

Gyertya végig kíséri az ember életét, akár hogy is van! Keresztelőkor szimbolikus a jelentése, de születésnapokkor is ég, valakinek csak 1 valakinek több. Bizonyos kor után csak 1. Vannak viszont a számos gyertyák, amik segítenek a kor feltérképezésében, nők nagy örömére :D. Adventkor és már karácsonykor is  (legalább is nálam) Végezetül pedig a haldokló mellet és a ravatalnál. 
Szeretem a színeit, mintáját, illatát, formáját, de az sem baj, ha sima egyszerű, a lángjába el merülhetek...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése