Piramisom....

Sétálok egy Piramis lépcsőjén… belsejében találom magam. Tele van könyvekkel, papírokkal, tárgyakkal, van egy kis bibi.  Poros minden. Találtam takarító eszközöket is.  Így hát, neki állok takarítani, fentről lefelé…. könyveket igazgatom, tekercseket pakolászom, de nem merek bele nézni, hogy mit tartalmaznak. Lehet, másnak szólnak. Vagy valami őrült nagy titkok :)  Szépen haladok, a magam tempójával. Juj, ne hogy lefújjam a port a tárgyakról, mert újra kezdhetem az egészet… Mennyi minden! 

Nini, 2 őr vagy mi. Alszanak… no, szép kis őrök, de hát nekik is kell a pihenés.  Hagyom, így még csendesebben takarítok… 
Azért még is csak más lesz, mikor felébrednek és tiszta lesz minden. :)

Olyan furcsán néznek ki… hosszú fülük van, mint a kutyáknak, és nem vettek észre? Ez furcsa. Arany barna a szőrük, de megsimogatnám… Megnyúlt hátsó lábuk miatt nem tudom, mire következtessek… Cuki az egyenruhájuk :) Piros kis mellényke, szép hímzéssel. 

Az elkopott könyvek, amik már rongyosak, azért csak kidobom… 

Az őrök tudják nyilván, hogy ki vagyok… szét is téphetnének… van valami lándzsájuk… Hozok, nekik inni valót, a piac itt van a közelben.  
Nagy a forgatag, és milyen hangos, nem szeretem a tömeget, és ezt a hangzavart sem bírom sokáig… 

Milyen jó, hogy az asztalt is letakarítottam, csak rápakolok, még élelmet is hoztam, és friss virágot is. :) Így csak barátságosabb. A KÉPEK! Hogy állnak, nem hiába… gyors igazítás, feltakarítom a piszkot, és kész vagyok… 

Az Őrök is ébredeznek… a kis rafináltak. :) Barátként vagy gazdaként? üdvözölnek…  Emberi nyelven beszélnek, ez is furcsa. Itt miden olyan furcsa… Mi is valójában, és hol vagyok? Igen, igen… ez a saját piramisom, ahol rég jártam. 

Ez az a hely, ami a minden érzelmem forrása…