Kapcsolatok, adás-kapás...

Múlt alkalommal előadást néztem a kapcsolatokról... Nagyon érdekes volt! 

Kicsit nehéz írnom, most, kavarognak a gondolatok, elég sok... ma állásinterjún voltam, anyukám is tett pár megjegyzést, amitől összeszorul a szívem (jól esően), és még valami van, de azt hagyjuk... :)

Szóval önmagunk átalakulása! Mikor a rút kis kacsa hattyúvá változik, ma ezt kaptam a harmónia kártyában :) Egyszerű gyakorlat: befelé fordulás! Ezt ugye, hogy is kell? Önmagam vizsgálata, tükör is jöhet :D de nem ez a lényeg... A lélek felfedezése! Aki látta a 21grammot (tudom régi film) de abban benne van, hogy amikor meghal az ember, 21 grammot veszít súlyából... 21 gramm felfedezése, ez most a kihívás! 

Mit adhatok egy kapcsolatba? Élő és élettelen dolgokat??? Nem, nem erről van szó... 

Saját lényünkkel adni szeretet, boldogságot... Lélek-lélek közti kapcsolat, vagy személy-személy. (Tankcsapda szám szól, na + kihívás a gondolat összeszedésre...)

Mindig hitelesnek, eredetinek lenni, szóval adjuk önmagunkat, valóban sérülünk, minél jobban kiadjuk, magunkat a  rizikó faktor erősödik, de amit tapasztalunk, azok a visszajelzések mutatják: Megérte!

Azóta az előadás óta, próbálok úgy írni, amit szívesen olvasnék, bárkitől, bárhol... Begépelem, elolvasom, ha gond van, javítok... és rakom ki... Most nem tudom milyen kép fog kialakulni a végére... Nem csak információt akarok adni, érzéseket is... :) Szavak össze függésben vannak az érzelmekkel... 

Múlttal már nem nagyon foglalkozok, ami történt az megtörtént, amit kellett megtanultam, vagy nem... Viszont egy időben betegesen kerestem a jövőt... Egy alkalommal leültem és feladtam! Komolyan! Felküldtem! Döbbenetes változás állt be! Ami remény, kósza ábránd... valóra vált! Nem egy amerikai siker sztori... Az adott pillanat műve. Így megtanultam csak a jelenre gondolok, jelenben vagyok, ha valakivel beszélek rákoncentrálok, nem a holnapi nap eseményeire. Bár a "holnap mindig tiszta, nem szennyezi semmi hiba"

Ami bennünk van, azt adjuk ki... no, ez tetszik... :) Ez rám nem jellemző... Bár már alakulok... Ki tudom mondani, éhes vagyok vagy szomjas, de az idegességet is a számra veszem...

Befelé fordulás, elcsendesedés mestere időnek és gondolatoknak. Pedig jó gondolkodni...

Pozitív érzések sugárzása a másik fél felé... akinek nem veszi az egoja a pozitív szavakat, szeretettel bátorítsuk... ezt még gyakorolnom kell... de alakul :)

Soha ne legyenek elvárások! Az megöli az egész kapcsolatot! Elvárás nélkül mentem az interjúra a hölgy kérdezte, meg is lepődött a válaszomon... Viszont átláttam az üzlet politikáján, a színjátékán...

Az olyan, mint Én nincs, ha van, akkor alázattal kérdezzük, kik vagyunk a választ megkapjuk... 

Amikor befelé fordulunk, megérezzük a békét, a nyugalmat, a szeretetet, a bölcsességet....

Türelem! (Nyugalom! Van egy nyugi kövem, ami mikor megunt széttört, már nem volt rá szükségem, de nem ismertem be...)