"Keresem az utam
Néha keresem a bajt
És keresem azt, aki engem akart
Akinek engem küldött
Akit nekem szánt az ég"
Néha keresem a bajt
És keresem azt, aki engem akart
Akinek engem küldött
Akit nekem szánt az ég"
(Ákos: Keresem az utam)
Voltál már úgy, hogy nem érezted jól magad az adott környezetben?
Az volt benned: Mit keresek én itt???
A választ vagy megkaptad vagy nem...idő függvénye.
Amíg ez van benned, addig olyan dolgokat tehetsz aminek később nagyon sok hasznát veheted. Közvetlen környezet, segít ebben!
Olyannal már biztosan találkoztál, valami idegesít a másikban. Mélyen magadba nézel (leírod, jó és rossz tulajdonságaidat, teljesen őszintén. Ez egy nagyon egyszerű gyakorlat).
Amit látsz az kicsit elkeserít, ott van benned is azaz idegesítő tulajdonság.
Komoly munka ezt a hibádat kijavítani...most ezen munkálkodok.... a magam kis dolgában. Ott van még az a tulajdonság is ami tetszik, észre sem veszed és a listádra az is felkerül...
Lassan 4 éve foglalkozok tudatosan az Útkereséssel. Elég sok mindent kipróbáltam, tanultam.
Coelho: Bridája is benne volt ebben. Mindent tudni akart, mindent tudni akart, de igazából semmibe sem mert bele kezdeni. Félt, hogy nem találja az útját és a párját....
"Isten áldásai, amelyek néha ajtóstól rontanak a házba."
Coelho: Brida
Könyv végére minden helyre állt. Lényegében benne vagyok. Mindenbe bele kóstolok, de félek bele merülni bármibe is. Mert, ha mindenbe bele merülnék a röpke életem kevés lenne! Oké, a jó Pap holtáig a jó színész holta után is tanul. Igen ezt ismerem. Kicsi agyamba nem fér bele, amikor már férgek jó ízűen rágcsálják testemet, mit tanulok. (ez nagyon földhöz ragadt, gondolat) Hm.... Még is tudom lelkem készül...
"Szabad az út, te dönthetsz, hova lépsz.
A szíved súg, hogy ne add fel, s odaérsz.
Nézd, ezer poklot látsz: de rajtad áll, hova állsz-,
ha társakat nem találsz, egy idegen bolygón jársz..."
A szíved súg, hogy ne add fel, s odaérsz.
Nézd, ezer poklot látsz: de rajtad áll, hova állsz-,
ha társakat nem találsz, egy idegen bolygón jársz..."
NOX: Szabad létező
Elolvastam egy pár önismereti, személyiség fejlesztő könyvet. Nagyon sokban benne van! A múltba keresendő válasz, vagy önmagunkban?
Ez egy nagyon érdekes dolog! Tudom, hogy megboldogult Zsíros Örzsére hasonlítok (nem tudom mennyire)
Ezzel mire megyek? Ki ismeri?
A múltban ott a válasz a jelenre... Reinkarnációs utazáson voltam, de a "mester" nagyon gyorsan visszahozott. Amikor megkérdeztem tőle, merre jártam (folyón egy virágokkal díszített csónak ereszkedett a part mentén, fák magasodtak, bólogattak a víz színére.) Persze bambán nézett rám.
Nem sokra rá, megtudtam pár dolgot az előző életemmel kapcsolatban. Kiszámolták vagy mit csináltak. Az életutamra is megkaptam a választ, mit kell legyőznöm és mit kell véghezvinnem. Azóta erre megkaptam a visszaigazolást! Amitől legjobban félünk, tartunk azaz.....
- előző életemben is későn találkoztam össze lélek-társammal. 4 gyerekünk volt! Úgy érzem 2-3-al találkoztam. Azt is tudom, hogy egyiptomi életemből a Főpapommal is! Így bele gondolva, mindenkivel, akivel még, ha futólag is, de találkoztam valamelyik században....
Lényeg! Az Út! Gyerekek nem a szívem legféltettebb álmai. Sőt! Én szüljek???? Még mindig kizártnak tartom. Pedig láttam a kicsikét...Elméletileg Őt felnevelni, az a feladatom.
Pár hónapja ajánlottak egy thrillert. A filmeket általában végig nézem. Ezt 5 perc után kikapcsoltam. A nő a kórházban vetélt el.... Rögtön a legelején...A hangok...
Ez hiányzott kis lelkemnek....
Ezek a tapasztalások, amiken keresztül megyünk, segítenek az Út megtalálásához, és hogy végig tudjunk menni rajta. Minden akadályból tanulunk!
"... Mindenkiben növekszenek dolgok anélkül, hogy tudná, miként."
Coelho: Brida
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése