Néha úgy szeretnék erdőben sétálni egyedül és egy szikláról nézni a naplementét.
A talaj puha sok éves avartól, kellemes erdei illat, és a lombokon átszűrődő sugarak, patak hangja közelben és a madarak ó az erdei madarak csiripelése. Vaddisznó túrás nyomai, valamit nagyon kerestek....gombák integetnek! A szamóca, rég ettem....
Lágy szellő simogat. Nincs bennem félelem... Tisztáson őzikék legelésznek a szép zöld fűből... Csendben sétálok tovább, de csak megrettennek...
Ott egy vadász les, felkuporodok.... idővel felelevenedik minden... Mókus siet egy fatörzsön... róka ólálkodik a mélyben, ahogy sötétedik, a bagoly is előmerészkedik.... csak úgy szárnyal....
Valójában nem ismerem az erdőket, gondolom, ez látszik is... a semmi közepén élek... hegyeket tiszta időben lehet látni...
Most pedig esik a hó.... az erdőben milyen lehet??? Havas talajon bandukolni... no nem a magas sarkúban...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése